Harc a tengereken

Horatio Nelson angol admirálist 1805-ben, a Napóleon tengeri flottája elleni trafalgari ütközetben (ahol Nelson vezetésével a brit haditengerészet legyőzte a francia-spanyol flottát) a Redoubtable nevű francia hajó orvlövészei halálosan megsebesítették, s később zászlóshajójának, a Victory fedélzetén halt meg. Halála - és fél órával a csata vége - előtt még megbizonyosodhatott az angol győzelemről. Holttestét, hogy megőrizhessék a Londonig tartó hosszú úton, egy hordó brandybe helyezték, a hordó mellé pedig állandó őrséget állítottak. Így akarták konzerválni. A tengerészek - hadvezérük iránti megbecsülésük jeleként - éjjelenként titokban ittak a hordóból, mert azt hitték, Nelson vérét isszák. A harmadik éjszakán az őrt álló tengerészgyalogos azonban majdnem halálra rémült, ugyanis a hordóban keletkező gázok felnyomták annak tetejét. A matrózok ijedtükben azt hitték, hogy Nelson akar kijönni a hordóból közéjük. Ezután az eset után kicserélték a brandyt, majd pedig később azt is borszeszre cserélték. A sebtében kijavított vezérhajó, a Victory, december 21-én érkezett meg Angliába, majd január 9-én Nelson temetésére is sor került Londonban. Nelsont a Szent Pál székesegyház kupolája alatt helyezték örök nyugalomra. Sokak szerint ilyen pompás temetést még sohasem látott a brit főváros.